(Pansy kezd)
- Szia.
- Öhm… szia. Hát te?
- Csak erre jártam. Gondoltam, megnézem, mit csinálsz.
- Csak ülök itt és nézem, ahogy elrepül a pillanat.
- Melyik pillanat?
- Mind.
- Oh. Valami baj van?
- Nem, csak elmerengtem.
- Visszatértél a földre?
- Nem.
- Akkor ne is.
- Kösz.
- Nem úgy gondoltam… Megyek utánad.
- Valóban?
- Igen.
- Eddig soha nem is beszélgettünk.
- Tudom.
- És a folyosón is elmentél mellettem mindig, anélkül, hogy észrevettél volna.
- Igen, de most örülj, itt vagyok.
- Örülök.
- Mi ez a nagy lelkesedés?
- Nem tudom, minek örüljek. Hisz nem is ismerlek.
- Hát nem. De ez idővel megváltozhat.
- Eddig nem voltam valami jó véleménnyel rólad.
- Tudom.
- Igen?
- Aha. Ezen szeretnék változtatni.
- És mi ez a hirtelen változtatni akarás?
- Nem tudom. Megkívántalak.
- Mi van??
- Áh, semmi… Hülyeségeket beszélek.
- Reméltem.
- Na jó, én most megyek.
- Hova?
- Kezdődik a bájital szakkör. Draco már vár.
- Aha.
- Na jó… hát akkor… holnap ugyanitt?
- Persze.
- Rendben. Akkor holnap.
- Akkor szia.
|