2.

Tudod, amikor ez az egész kezdődött, még minden más volt.

Vidám voltam.

Szörnyen vidám.

Jól van, folytatom, csak... olyan izgatott vagyok.

Imádok mesélni.

Főleg neked.

De mindenki másnak is, akit érdekel a mesém.

Aki kicsit is szeret engem.

Szeretlek.

Csak ne nevess ki.

Komoly dolgokról beszélünk.

Na jó, folytatom.

A mocorgást is hagyjátok abba!

Tehát, igen vidám voltam akkoriban.

Hogy miért?

Mert örültem egy ajándéknak, amit legfőbb pártfogómtól kaptam.

Tudod, ki volt az?

Ki volt az egyetlen múzsám, legkedvesebb jóakaróm?

A Sors.

És az ajándékot is sejted tán.

Az Élet volt az.

Az én Életem, a tiétek, mindenkié a Földön.

Életet kaptam. Testet és lelket.

De az Élet harmadik részét is odaajándékozta nekem a Sors: a Mindenséget.

Amíg ti itt vagytok, nem lesz Világvége.

Mi örökké leszünk.

De valaki nem.

Róla szól a történetem.